Hot Wheels Elite - Ferrari V8 California (2008)

Hát ezt nem bírom ki! Most dicsekszem! Ma munka után gondoltam beugrok egy Ferrari kereskedésbe és veszek egy Ferrarit! :-)

Így is lett. Fél órával a zárás előtt „beestem” a Váci úton levő Warm-Up Ferrari kereskedésbe, letettem az asztalra a kp.-t és elhoztam az első, igazi Ferrari Szalonban vett autómat.

Mivel tapasztalatból tudom, hogy ha autót vesz az ember készpénzért, a kereskedés hivatalból jelenti az APEH-nek.
Ezért eltettem a számlát! :-)
 A számla sorszámából úgy gondolom, ma én voltam az első vásárlójuk. Tudva, hogy negyed óra múlva be is zártak, szerintem ma az utolsó is. :-)

Tegnap, hosszas unszolás árán hajlandó voltam sétát tenni a feleségemmel. Kis gonoszság volt bennem. Ha már nyaggat evvel a sétával, hát legyen!

Neki indultunk a Marina Part – Népsziget – MAHART Hajójavító útvonalon.

Gondoltam nosztalgiázok egy kicsit. Megmutogattam hol javították(tuk) a hajóinkat, hol volt a bejáratás (próba ponton), na és hogy hol ünnepeltük meg a sikeres javítást, hol ittasodtunk le és ettük tele magunkat sült hallal! Akit érdekel, javaslom az "Evezős" nevű helyet. Tulajdonképpen már csak ez az egy vendéglátóipari üzemegység működik a szigeten.

A hajójavítónál (pontosabban a romjainál) át ballagtunk az Összekötő-hídon és hazafelé vettük az irányt, a Váci úton.

Főleg, hogy feleségem már panaszkodott a túra hosszára... :-)

Gondoltam hazafelé azért megnézzük még a Ferrari kereskedést, a Warm-Up-ot is.
Hátha van a kirakatban valami "nyalánkság". Hát őszintén nem gondoltam volna, hogy lesz!
A Ferrari-Shop kirakatában vettem észre őt, az Elite - Ferrari V8 California-t. Délben vettem egy mély lélegzetet és felhívtam őket: "-Oszt' hogyé' adják kendék ezt a portékát?"
Kicsit hunyorogva, vártam az összeget. Tudva, hogy a California jelenleg "fehér holló" a piacon, valamint, hogy a mai Elite modellek ára kb. 15.000 és 28.000 Ft közt vannak, ráadásul ez a modell egy nem éppen népautókat forgalmazó kereskedés kirakatában páváskodik, vártam a lehangolóan magas összeget. Már előre vigasztaltam magam, hogy jó drága lesz és így könnyebb lesz róla lemondani...
Hát nem hazudok, ha azt mondom, hogy a telefonban hallott 12.000 Ft-os összeg jó értelemben ütött szíven.

CMC - Ferrari 250 TR - "Lucybelle"

Mivel már hónapok óta gyűjtögetem a pénzem, erre a fehér szépségre (vagy esetleg vörös testvérére) a CMC - Ferrari 250 Testa Rossa-ra, vagy népszerűbb nevén a "Lucybelle'-re, a következő gondolatom az volt, miből teremtsem elő a California, igen csak kedvező vételárát. Valahogy sajnálnám a "Lucy"-re eddig összegyűjtött pénzt "megkezdeni". Főleg, hogy "Lucy" nem jön ki 15-20.000-ből... Ahogy egy volt hajógépész kollégám, főnököm mondta: "-Jó gépésznek szerencséje is van!" Nos úgy néz ki ez a mondás modellgyűjtőkre is igaz. Már vagy két hete hirdetek egy modellt a Vaterán, amit ma le is ütöttek és ki is fizettek! Hoppszi-hoppszá, meg van a suska a Californiára!

Nem tagadom, ennek ellenére nehezen ment a saját meggyőzésem. Az eladott autómodellt, a Ferrari 250 LM-et is pótolni szeretném, tehát itt az újabb dilemma. Egy újabb 250 LM, ami valljuk be nem a legszebb Elite modell, vagy egy kuriózum, egy piacról szétkapkodott V8 California? Aztán beszéltem gyűjtőtársammal, Labdaccsal, aki jobban ismeri a modell-piacot. Azt hiszem Ő adta az utolsó lökést a California felé.

Szóval ő, a California lett a választott. Az eredeti autót 2008-ban mutatták be a Párizsi Motor Show-n és azóta is gyártásban van. Névadó elődje a '50-es-'60-as években gyártott 250 GT California.

Ez a modell a Ferrari első kemény tetős cabrio-ja. Az utóbbi évek divatja szerint nem ponyvatetős, hanem fém (esetleg műanyag) alkotóelemekből készült kemény teteje van. Amit használaton kívül a csomagtartójába "hajtogat" az intelligens elektro-hidraulikája.

Így néz ki a "tető nélkül". Az autó 2+2 üléses, de a modellt elnézve, nagyon nem kényezteti kényelemmel a hátsó "padokra" szorulókat.

Bennem markáns, robusztus autó benyomását kelti. nem mondom, hogy csúnya, mert nem az. De a régebbi Ferrarik vonalvezetése valahogy "finomabb" kecsesebb volt. A farában én semmi szépet nem találok. Emlékeztet valami Lucas-féle sci-fi film űrhajójának a farára. De ahogy Labdacs is írta az autóról, a mai "néger-rapper" érzés ezt kívánja meg. Na és valószínű, hogy a főbb vásárló réteg is az említett "társadalomból" tevődik. Mármint a tengeren túli vásárló rétegre gondoltam. Nálunk szerintem a válság miatt mostanában pang az üzlet. Bár a kereskedésben állították, hogy évente 10 db-nál többet értékesítenek a Ferrari modellekből.

A modell nem tudja az eredeti változat gegjét, a csiki-csuki fémtető csomagtartóba hajtogatást. De őszintén nem is baj ez. Több modell gyártó próbálkozott már ennek a kivitelezésével, de igazándiból nem tudok róla, hogy ezt ügyesen-szépen megoldotta volna valamelyikük is.

Ennél a modellnél marad a nyithatóság illúziójából annyi, hogy a kemény tető egyben levehető, zsebre vágható és már van is egy cabrió modellünk. Szellemes amúgy a tető rögzítése. Nincs kis furat, meg rés, meg egyéb huncutság. Ahogy tegnap láttam egy régebbi Showder klubos ismétlésben, Kőhalmi Zoltánt idézve, az Elite mérnökei elmentek a mágnesboltba, vettek mágnest és azzal oldották meg a tető elem rögzítését. Nem rossz! Ötletes! Ha már földünkön ez a mágnesesség segít tájékozódni, segít áramot termelni, segíti a villamos energiát forgómozgássá alakítani, segít üzeneteket hagyni a hűtőszekrény ajtaján, miért ne rögzítené modell autók tetejét is? Tíz pontból adok rá tízet!

Hát körülbelül így fest, ha szét van szedve a modell.

Ha már itt tartunk íme a markáns, erőteljes Ferrari far. Az én "perverzióm", hogy ebben a perspektívában a nőiességet keresem. Hát ebben a formatervben véleményem szerint semmi nőiesség nincs! Szerintem eléggé széttagolt, darabos jelenség. Mint említettem hasonló, Han Solo Millenium Falconjának hátuljához. Furcsa nekem a hátsó lámpák "szétszórása". A két "cső" a csomagtartóban és a kipufogók felett a sarkos lámpa egység. 

Hát nem tudom. Nem vagyok formatervező, de ez nekem egy design-katyvasz. Fura, na. nem tudok rá jobb szót. Számomra ez az autó, ez a modell az amire azt mondom, hogy a modell teszik, de az autó nem! A kereskedésben láttam egy eredetit, egy vöröset. Nem az az autó ami úgy isten igazából megdobogtatta volna a szívem.

Persze méltányolom a Ferrariságát, mert még is csak egy V8-as 4,3 literes, 450 LE-s motor van benne, de sokkal jobban tetszett az a 458 Italia, ami haza felé kifordult elém a Warm Up hátsó kapuján a adarász Viktor utcába. Bár mókás volt, ahogy a fekvő rendőrökön átbotorkált, átóvakodott.

Szóval a Ferrari V8 California. Elölről már inkább elfogadhatóbb, szebb képet mutat. Bár nálam, ezekben a mai autókban nem igazán "bejövősek" ezek a projektoros, LED-es és egyéb technikai csilli-villis lámpák. De tagadhatatlan, elölről sokkal elfogadhatóbb képet mutat a California.

Természetesen ez a modell is tudja, a mai modellektől elvárható "kötelező gyakorlatot", a nyílászáróinak működőképességét.

A modell beltér is korrektül megcsinált, szép és arányos. Nekem kicsit túl fakó ez a pezsgő színű kárpitozás, de biztos volt aki ilyen szín összeállításban vette meg magának.

Szóval összességében azt mondom, hogy nem csúnya a modell. Az autóra sem merem ezt mondani. De nekem valahogy darabos, nyers, brutális, de nem úgy ahogy egy sport autótól elvárná az ember. Más kérdés az, hogy egy cabrio-nak kell-e brutálisnak, erő demonstrálónak lennie? 

A névadója a Ferrari 250 GT California, valahogy sokkal jobban a szívemhez közelebb álló. Nem csak a képen látható CMC gyártmányú modell-csoda, hanem maga az eredeti is. Most így a képeket nézve az jutott eszembe, ha majd sikerül ennek a CMC-nek az árát (345€) összekuporgatni, azért állati jól fog egymás mellett kinézni a két kékség a polcomon! :-)

Hát szóval ez volt az én mai Ferrari vásárlásom története. Majd egyszer elmesélhetem, hogy igen, volt olyan, hogy bementem a Ferrari szalonba, letettem az asztalra pénzt és kijöttem a Ferrari-mal a szalonból. Tagadhatatlan, aki Ferrarit vesz, az biztos nem ebben a csomagolásban viszi haza a járgányát. Én ebből nem csinálok problémát! Puskás Ferenc mondását kifordítva én azt mondom: "-Kis pénz, kis Ferrari!" Vagy ahogy az általam gyűlölt IKEA-ban láttam a következő mondást és azt a magam gyűjtői ars poetica-má tettem: "-Ne add fel álmaidat, csak kicsinyítsd le őket!"