2014. június 5., csütörtök

Autoworld - Dodge Charger 426 HEMI (1966)

Valahogy, valamiért mostanában hanyagolom a blog írást. Téma lenne. Sok minden közbe jött tavaly is, idén is. Ihletem sem volt, na meg mit tagadjam, lusta is voltam. Na, akkor talán most megtörni látszik a jég. Mostani cikk témája a gyűjtői profilomtól, a Ferrariktól kissé eltérő. Mindig is csodáltam az USA autógyártását. Igaz, csak a '80-as évekig, amíg a japán autógyártás "haza nem vágta" a detroit-i nagy hármas renoméját, hírnevét. Valahogy hozzám az '50-'60-'70 évek USA autói állnak a legközelebb, Az ötvenesek! Az uszonyos, csillogó, hatalmas, agyon krómozott, rock&roll korszak elejét képviselő autóikkal. Egy-egy csodás Chrysler, De Soto, Chevy és társai. Aztán a hatvanas évek, a már szolidabb díszítésű, de még mindig nem az olaj krízist sugalló nagy "tégláikkal. De isten igazából mégis a hatvanas évek második felétől, a hetvenes évek közepéig tartó korszak, a Muscle Car-ok érája az ami igazán tetszik. A mostani bemutató főszereplője is ennek a korszaknak egyik elsők között szereplő darabja, 1966-ból. Nos sokan mondják, magam is, hogy a Dodge Charger-eknek nem ez volt a legszebb képviselője. De mégis, az év szám miatt különösen kedves ez az autó, ez a modell számomra. De erről majd később.

1966
Lagymatagon kezdődött az év. De aztán január 17.-én a spanyolországi Palomares falucskára 3 atombomba hullott. Hál istennek nem a 3. világháború kezdődött, bár később szeptemberben kiadott enciklikájában VI. Pál pápa jelezte ennek lehetőségét. Nem, egyszerűen az USAF B-52 bombázója egy légitankolás közben összeütközött a tankergéppel. Egyenes következménye volt ennek, hogy a két gép lezuhant, a bombázó fedélzetén levő 4 atombomba közül 3 a nevezett falura esett, 1 pedig a tengerbe. Szerencsére nem voltak élesítve, de a 3-ból kettő így is szétszórt némi plutóniumot, amivel szennyezte a területet. Valahol olvastam, a 4. bombát is baromira keresték a jenkik, nehogy a ruszkik találják meg előbb. Húúú, azért mázli volt ez. Rendesen elkúrta volna az emberiség napját, szerintem 60-70 évre, ha felrobban valamelyik. 
Sehol egy valamire való háború, lázadozás, a hidegháború is még langyos volt. OK, az amcsik és a ruszki között még tartott az űrverseny. Az, hogy ki küld embert az űrbe az eldőlt. CCCP - USA, 1:0. Új cél, a Hold, február 3.-án le is szállt az első űrszonda, a Luna-9 a felszínére. Ha lett volna benne ember, akkor az biztos kivágja az ajtaját, a szkafander alatt bedob egy vodkát és talán valahol a Nyugalom Tengere kráterben letűzött volna egy vörös lobogót, benne sarló-kalapács sormintával. De nem volt benne ember, még. Mindegy, CCCP - USA, 2:0.  
Szintén februárban Magyarországon "spontán" tiltakozást szerveznek a vietnami háború ellen. Nos az előző rendszerben sikerült 24 évet eltöltenem, valamelyest ismerem ezeket a spontán szerveződéseket... Gondolom a tiltakozás miatt az USA is rendesen belepiszkított a gatyájába. Vagy még sem? Mintha még 6-7 évig vártak volna a vietnami háborújuk elvesztésével.


Márciusban Charles de Gaulle úgy dönt, hogy bár alapító tagja volt 1949-ben a NATO-nak, de kösz, ettől kezdve már Franciaország nem kér a tagságból. Nos igen, ha jól tudom ennek a döntésnek később látták hasznát. 1967-ben kezdődött Izraelben a 6 napos háború. A már nem NATO tag franciák így vígan adhatták el haditermékeiket Izraelbe. 
Mindig mondta Nagyapám is, előre kell gondolkodni...
Nem tudom, lehet, hogy megint készülődik valami? 2009-ben visszaléptek a NATO-ba.





Március 15. nálunk ünnep, bár megjegyzem akkor még nem volt munkaszüneti nap! Romániában népszámlálás volt ekkor. Na, most 2014. június 4.-én pont aktuális a téma nekünk. Az 1966-os romániai népszámláláskor kiderült, hogy az erdélyi magyar lakosság száma szinte a nullával egyenlő. Köszönjük Trianon, köszönjük Ceausescu elvtárs. Ja, bocs, nem akkor még Georgiu Dej volt a főkolompos. Ezek után azt nem értem nálunk miért neveztek el róla hajógyárat és egy budai rakpartot???



Április 27.-én VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust a Vatikánban. Gondolom Ő és Gromiko jót dumálhattak. Egyikük Isten földi helytartója, a másik meg tulajdonképpen tagadta pusztán Isten létezését is. Mi lehetett a közös témájuk? Apropó, aki nem tudná, VI. az azt jelenti, hogy hatodik, nem azt, hogy Vlagyimir Iljics! Ezt például Lenin esetében is keverik a történelemből gyengébbek! Leninből nem volt hat! Egy is sok volt...




Májusban 5000 darab angolna ivadékot telepítettek néhány vizünkbe (Balaton, Velence, Fertő, stb), egyenesen az Egyesült Királyságból. 
Fasza! Manapság meg néha úgy túlszaporodnak, hogy a strandok tele vannak a hulláikkal. Gusztustalan, síkos, nyálkás dög. Viszont azt elismerem, sütve finom. Csak élve ne kelljen hozzányúlnom!




És jött a nyár, a június! A Magyar Televízió ekkor rendezte meg először a Táncdalfesztivált. Első nyertese Kovács Katalin, a Nem leszek a játékszered dalával. Óhh, régi szép idők! :-) Jó, csak az MTV rendezte, nem Eurovíziós. De ekkor még elég volt egy jó dal, egy jó énekes. Abszolút nem volt szükség arra, hogy a nyertesnek, nő létére még szakálla is legyen! Vagy, hogy egy szakállas muksó nőnek nézzen ki. Vagy a franc tudja milyen genitáliája lehet ennek a Conchita Wurstnak?

Szintén júniusban kezdi meg működését az első házgyár. Ezek után gomba mód szaporodnak a lakótelepek. Emlékszem, azért lakáshoz qrva nehezen lehett hozzájutni.


Július 2.-án Franciaország kísérleti robbantást hajt végre a Mururoa atollon. Hurrá! Még egy országgal több, aki egy gombnyomással írthatja ki a Föld egész lakosságát!
Hiába na! Nagy dolog a tudomány!





Hát itt most egy kicsit magam felé hajlik a kezem. 1966 júliusában a francia atomon kívűl volt még egy nagy durranás! Megszülettem én is! 3 kiló 75 dekával, cirka 55-60 cm-esen. Egészséges táplálkozásomnak köszönhetően, mára elértem a 180 cm-es magasságot és a több mint 1 mázsás (vágó) súlyt. :-)
Itt a pólyában még nem körvonalazódott a jövőm, többek között az sem, hogy lüke firkálmányaimmal megpróbálok kedvet csinálni a modellgyűjtéshez.


Október 1.-én megkezdte ideiglenes jelleggel a működését a Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház. Hmmm, nálunk, Magyarországon furcsa módon értelmezik ezt az ideiglenes jelleget. Anno ugye a szovjet hadsereg is ideiglenes jelleggel állomásozott nálunk, úgy kb. 45 évig. Ez az ideiglenes Nemzeti Színház is 2000-ig üzemelt.
November 5.-én adták át Budapest második aluljáróját, a Blaha Lujza téren. Nos ennek köze volt a Nemzeti Színházhoz is. Azt ugyanis 1964-ben többek közt emiatt az aluljáró miatt is kellett lebontani.
December 28.-án az USA és Magyarország nagyköveteket küld egymás országába.
Ebben az évben készítette, későbbi Oscar díjas rendezőnk, Szabó István az Apa című filmjét. 
Oscar díjat kapott a Muzsika Hangja című musical.
Ebben az évben született Salma Hayek és Sophie Marceau filmszínésznők. Jé, nem is gondoltam volna, hogy velem egyidősek. :-) Azért egész jól tartják magukat ma is.
Sajnos jutott halál eset is erre az évre, december 15.-én hunyt el Donald kacsa szülőanyja-apja Walt Disney.


Sci-fi rajongóknak mondom, ebben az évben kezdék el vetíteni a Star Trek sorozatot. Jó, egyenlőre még csak az USA-ban!
1966-ban jelent meg a Beatles - Revolver című albuma és Simon & Garfunkel - Sounds Of Silence albuma is. Csak, hogy a jobbakat említsem.
Nyáron, születésem előtt egy nappal kezdődött Angliában a foci vb. Szegény fater, sajnálhatta, hogy nem volt akkor még videómagnó, gondolom felvett volna egy-két meccset. Se baj, helyette anyámat vihette a kórházba, ja meg engem is.
Ebben az évben született többek közt Janet Jackson, Deutch Tamás (nagy áldás ő a magyar politikai életben...), vagy pl. Roman Abramovics. Ő valami Chelsea nevű csapat tulaja, gondolom valami gáz ügyletekből szedte meg magát. Ja, és vannak kurva nagy jachtjai.
1966-ban hunyt el a szovjet űrprogram vezetője, Sz.P. Koroljov, Rideg Sándor író, az Indul a bakterház szerzője, Chester Nimitz admirális, Tamási Áron író.

Dodge Charger I. széria

Csak röviden, a Muscle Car kategória a Pontiac néhány fiatal mérnökének, köztük DeLorean-nak volt köszönhető. Az ő ötletük volt, hogy viszonylag kis méretű karosszériákba, nagy teljesítményű motorokat szereljenek. Lám az ötletük bevállt, a GM után a Chrysler és Ford konszernek és divizíóik is követték a receptet. Bővebben itt: Muscle Car History
1964-ben kezdődött ötlet szinten a Dodge Charger élete. Igaz az első koncepció túl futurisztikusra sikeredett.
Ráadásul még a Dodge A-body platformjára készült. Hivatalos neve Dodge Dart Charger 273 volt. Inkább nevezném cabrionak, mint klasszikus Muscle Car-nak. nem is élt meg nagy sorozatot.



1965-ben elérkezett az idő, hogy a tervezőasztalon rendet csináljanak, lesöpörjenek róla minden, nem oda valót. Csak, hogy hely legyen egy B-body platformra épülő tervnek. Tény, hogy az elkészült koncepció sem volt túl visszafogott, de a '64-es elődhöz képest mindenképpen használhatóbbnak, eladhatóbbnak ígérkezett.

A tervezők kezét minden bizonnyal vezette a konszern társ, a Plymouth Barracuda Valiant 1964-es változatának formaterve is, de a '64-65 körül megjelent Ford Mustang Fastback is ötletadó lehetett. Szükség is volt a külső ötletekre. Az akkori vélemények szerint a Chrysler Corporation autói öregesen néztek ki.

Tehát szükség volt egy olyan formatervre, ami minden korosztálynak tetszik.
Gyors és jó megoldásnak tűnt, a Dodge Coronet fastback változatának kidolgozása.




Tehát vették a Coronet bevállt technikáját, a torziórugós első felfüggesztésével, a hátsó merevhíddal és laprugókkal.
Ha megnézzük a Charger-t és képzeletben elvágjuk az övvonalánál, igen, a Coronetet kapjuk.


Tény, hogy a sima "tetővágáson" és a boltozatos új tetőn kívül szükség volt még néhány design elem változtatásra is, hogy azért ne legyen annyira szembe tűnő a hasonlóság. Valami egyedisége legyen az autónak.



Az egyik ilyen design elem lett a kocsi orrán a hűtőrács. Ekkoriban kezdett divatba jönni a rejtett fényszóró. Jó alany lett a Charger egy ilyen koncepció kialakításra. Valahol olvastam és igen találónak tartom a "villanyborotva" kifejezést a hűtőrácsra. Nos igen, akkor hol volt még a Philips shave 3 fejes, önbeállós technológiája? Apáink hasonló jellegű beretvával gyalulták arcukat. Megmondom őszintén, igen jellegzetes, jól sikerült gegnek tartom ezt a formai elemet. Szép, homogén, "titokzatos" külsőt kölcsönöz a Charger orrának.na és tagadhatatlan. Aki ezt látja (például amikor elütik), nyugodtan konstatálhatja, nem egy Coronet, hanem egy Charger orrát látja!


Bár 1965-66-ban még nem volt minden napos a "merjünk nagyot álmodni" kifejezés, ez nálunk honosodott meg sokkal később, a Dodge mérnökei mertek a kocsi farán álmodozni! Annak ellenére, hogy az 1965-ös koncepcióhoz képest, azért egyszerűsítettek, a formaterven. A Coronet kis méretű hátsó lámpáit, egy jól irányzott toll vonással szétterítették az egész kocsi farán. Szerintem egy részt állati jól néz ki, más részt egy legenda szerűséget indítottak el, vagy lettek a részesei. Én, akárhányszor beszéltem olyan emberrel, akit alapból nem foglalkoztat bármilyen autó is., de ha USA autók jöttek szóba, a következő volt mindegyiküktől a "szakértő hozzállás": "-Ja, az amcsi kocsik, azok frankók, főleg az amelyiknek a farán teljes szélességben van a lámpa!" Hát tessék, az egyik az pont a Charger! 


Külön szép geg, látvány elem volt, ezen a teljes szélességű lámpán a Charger felirat krómozott betűivel.












A tető vonal, a Coronet-hez képest jelentősen változott. A Coronet szögletes, coupe tető vonalát felváltotta az erősen a far felé eső, enyhén domború tető. Hát szerintem ez sikerült a legmegosztóbban az autón. Nem tudom rá azt mondani, hogy csúnya, mert nem az, de valahogy még is van benne valami ami zavarja az ember szemét. Winkler Róberttől hallottam jó kifejezést erre a formára: Csíbor hátú. De egy régebben megjelent magyarnyelvű Muscle Car magazinban olvasottakkal is teljesen egyet tudok érteni. A kocsi oldalnézete, kiegyensúlyozatlan, a nagy oldal ablakoknak köszönhetően.
Bármennyire is megosztja a véleményeket a kocsi formaterve, aerodinamikailag nem lehetett rossz.
Az 1966-os NASCAR Grand National Series-t egy HEMI motoros Charger-rel nyerte meg David Pearson.


Természetesen a kocsi belseje sem maradhatot ki az áttervezésből.
Látványos, négy külön álló, úgy nevezett "bucket" ülést kapott. A nagy slusszpoén a hátsó ülések lehajthatósága volt, amivel a csomagteret is tudták növelni. Szóval ez a találmány nem a modern, mai autók sajátossága. A két hátsó ülés közti kartámasz lehajtható volt, amivel csak az utasok nagyobb fokú elszeparáltságát érték el. 1967-ben a modellen csak apró módosításokat hajtottak végre. Ezt a markáns, utastér teljes hosszában végig húzodó középkonzolt például a kényelmetlensége miatt megszüntették.


A beltér design megoldásainál nem szabad megfeledkezni a műszerfalról. Egyes források szerint az akkori divatot az űrhajózás inspirálta.
Innen eredeztethető a négy, krómkarikás műszeregység.
Külön poén volt az éjszakai lumineszkáló megvilágítása.
Az ember nem is gondolná, hogy 1966-ban készült.










Motor kínálatot ennél az I. szériánál csak V8-as motorok tették ki.
A legkisebbek a 318 köbinches (5,2 liter) V8-asok voltak. De elérhető volt még 361 köbinches (5,9 liter) V8-assal és a 383-as (6,3 liter) Magnum motorral is. A csúcson természetesen a Dodge igazi nagyágyúja, az Elephant-ként is emlegetett 426-os (7,0 liter), 425 lóerős HEMI (félgömb égőtér) motorja volt. Az 1967-es modell évben a 318-as ás 383-as teljesítménye növekedett valamelyest, a 361-es motor kikerült a kínálatból. Viszont bekerült a HEMi után a másodiknak számító "nagy ágyú" a 440-es Magnum motor.



Nos, nem lehet mondani, hogy a Charger sorozat legszebbike lenne, de azt sem tudom azt mondani rá, hogy csúnya. Megszokható és a végén már igen tetszetősnek tűnő autó ez!
Tudtommal anno az USA-ban sem volt egy rögtöni sikertörténet. 1966-ban 37344 darabot értékesítettek belőle, amiből 468 volt HEMI. Az első sorozat záró évében, 1967-ben is csak 15788 darabot (118 HEMI) értékesítettek belőle. De talán mondhatjuk, hogy jó bevezetése volt az 1968-tól indult 2. szériának. De ez egy másik történet lesz.

A modell

Ahogy említettem, a  modellt még tavaly nyáron, születésnapomra kaptam a feleségemtől. Jó, kis „rávezetés” kellett neki.
Látta ő is a ’68-69-70-es évjáratú, II. generációs Charger-eket, meglepetésemre még véleményt is mondott róluk: „-Ez tetszik, ez jól néz ki!” volt a reakciója még a ’68-as verzióra. Ezek után ismét jött a meglepetés, amikor bejelentettem „igényem” a ’66-os verzióra. „-Ez ronda, olyan csótány kinézetű!” „- Nem baj szívem, de ez egyidős velem!” Érv hatott rá. A modell tudtommal az Autoworld-ön kívül még a Yatming is gyártotta. Az is igaz, hogy AW az ERTL Authentics örökségét viszi tovább. Az Autoworld AMM990 katalógus számon árusítja a bemutatónk főszereplőjét. Érdekessége és ezt a modell dobozán hirdeti is, hogy az 1966-os Car&Driver magazin februári címlapján szereplő autót modellezte meg.


Nem ismerem a már említett Yat Ming és ERTL modelleket, de szerintem AW nagyon szépen, részletesen oldotta meg a problémát.
Bár úgy tudom, Az ERTL Authentics-ek egy az egyben hozták ugyan ezt a minőséget
 Az modell színválasztása jó is, meg nem is. Persze, a C&D magazinhoz frankón stimmel, de ez a tört, fehér szín szerintem nem a legjellegzetesebb színe a típusnak. Nem stimmel ehhez az autóhoz. Sötét kék, vagy vörös szerintem jobban áll neki.



Ami viszont nekem roppantul teszik az AW (ex ERTL) modellekben a részletességük. Szép, hiteles formák, jó arányok. Na és a legnagyobb részletességre törekvés. Mást ne említsek most, mint a 180°-ban kifordítható első lámpákat (csak mint az igazin) és a kis rádióantennát.
Remélem azért a fehér háttér előtt látszik a fehér autó. Ennek a fotózásánál láttam, hogy kell majd szereznem szürke hátteret is.
Na mind egy. Azért látszik "Ő téglasága".
Szerintem szépen kidolgozott, főleg a "villany borotva" hűtőrácsa, a csukott lámpákkal.
És íme, nyitott lámpákkal.
Nem mondom, hogy a fényszórók kialakítása olyan szép, mint egy CMC, BBR, GMP modell esetében. De egyáltalán nem rossz!
Ha az előzőeket 10 pontra értékelem, a Kyosho-t mondjuk 9-re, akkor ez simán kapja a 8-ast. De akár a 9-est is.
Nekem különösen tetszenek az ablaktörlők. A mai napig föl nem tudom fogni, ha így meg lehet ezt a filigrán alkatrészt csinálni műanyagból, a HW Elite Ferrariknál miért kínlódnak avval az ócska 2D-s fotómaratott izével?
Mondtam én, szép egyenletes rácsozás, a klasszikus Dodge (MOPAR) logóval
Ahogy már mondtam, csíbor hátú.
De nekem egyre jobban tetszik.
Oldalról érdemes megnézni és képzeletben a krómozás mentén levágni a tetejét. Tisztára Coronet.
És igen, való igaz. A nagy oldal ablakok miatt kicsit kiegyensúlyozatlan.
Mégis, van valami szép elegancia modellben.
A már emlegetett hátsó csík lámpa.
Szerintem állati jó kinézetű design elem.
Nem értem manapság miért nem alkalmazzák?
Külön plusz pont AW-nek, hogy ők is szépen, nem gagyi módon csinálták meg.
Természetesen, ahogy illik, ott van benne a Charger felirat is!
Aki nem lenne vele tisztában, ott az emblémában a felirat:
Dodge Division

Alapvetően nincs kifogásom az elejével. Azt azért tudni kell, hogy AW a motorházfedélnél nem a hagyományos modelles megoldást, a két vastag önvény zsanért alkalmazza. Hanem az autentikus, eredetetit hűen utánzó rugós, paralelogrammás zsanért. Persze vannak hátrányai is. Fotózás előtt figyelni kell, hogy rendesen lenyomja az ember a fedelet, mert ha nem akkor nem lesz az eleje színben. Hát én erre nem figyeltem.



Ismét egy kép a rejtett lámpákról. Most így, decensen, maga mutogatóan. :-)
Nekem a kedvenc részem továbbra is. Valahogy nagyon bejön a fara.
Megjegyzem, néhány modell gyártó a krómozást jól eltudja barmolni.
Azt kell, hogy mondjam Charger-nél elég szépen, homogénen sikerült kivitelezni.
Nem túl matt, nem túl csicsás, olyan igazi. Kérdés, hogy évek múltán nem fog-e besárgulni?
Íme a futurisztikus műszerfal 1:18-ban.
Jó? Szerintem igen.
Ezekről az ajtókárpitokról mindig a McDonalds, vagy a Burger King jut eszembe.
Nem tudom már melyik darált-sült-patkányt árusító étterem lánc bútorain láttam hasonló design-t. Autóban azért nem olyan szar.







Nem tudom modellnél nagy jelentősége van-e, de tény, hogy főleg az AW és a Highway 61 is szereti evvel az ülés dönthetőséggel  kábítani a modellgyűjtőket. Nem rossz egyébként. Annyi haszna mindenképpen van, hogy így könnyebb portalanítani a modell belsejét.
Ami viszont nagyon tetszik, a fehér külsőhöz nagyon passzoló vörös belső. Kicsit giccses, kicsit kurvás, de mégis, határozottan jó, jellegzetesen amerikaias.

És ha már dől az első ülés, dőljön a hátsó is! Csak úgy mint az igaziban! talán kivehető a képen, a hátsó ülések közötti kartámasz is funkcionális. Itt éppen le van hajtva.
Azt ugye mondanom sem kell, hogy a teljes beltér kárpitozva, plüssözve van. Ezt sem értem HWE esetében, hogy egy 30.000 Ft-os modellnél miért ezen spórolnak? Apróság ez, de feldobja az összhangot.



Plüssözés a csomagtartóban is. Igaz nincs pótkerék és emelő. Ki tudja? Vajon az eredetiben voltak ilyenek? Rámerték tenni a kárpitozásra a cuccot?
Persze később, már a Charger-ekben is (és a modellekben ez is hűen van utánozva) amolyan konyharuha mintás pvc burkolatot dobtak.
Hál istennek ez még nem az a korszak volt amikor a motorokat mindenféle burkolatok alá dugdosták, lehet látni a részleteket.
AW ügyel a színekre is. Mint tudott a HEMI blokokk narancssárgára voltak fényezve. Az összes többi V8-as türkiz kékre. Modelleknél természetesen figyelnek erre a részletre is. Persze 1969-től már mindegyik MOPAR blokk narancssárga volt. Szóval ha valaki '69-es MOPAR-ban (Dodge, Plymouth) türkiz kék motort lát nézzen utána a motorszámoknak! Tutira átverték! :-)

Hát ez nekem nagyon tetszik! Minden Charger modellemben benne van! Az autóemelő használati utasítása!
Biztos bennem a hiba, mert nekem valahogy egyértelmű ennek a fogasléces emelőnek a használata. Jó, OK, 9-10 évesen mentem segíteni nevelő apámnak autót szerelni. Neki az öreg 407-es Moszkvicsához ilyen tiki-takis, fogas lészes emelő volt. Nem mondom, hogy nem kínlódtam meg a Moszkvics emelésével, de 1. megtanultam használni azt a vacakot, 2. dicsőséggel töltötte el nyeszlett 10 éves fejem, hogy egyedül, egy ekkora autót tudtam felemelni! Nem volt a Moszkvicsban semmilyen matrica, hogyan kell használni az emelőt...
Kicsit ez a matrica nekem a "mikróban tilos macskát szárítani" effektus. Sajnos egyre azt látom, hogy már nálunk is mindent így szájba kell rágni.
Simán Charger és a logó. Ekkor még nem volt R/T opció!
Még egy HEMI esetében sem!
Kicsit borsódzik is a hátam, hogy egy 425 LE-s gépen simán dobfékek voltak. Azért 1966-ban már ismert, nem túl drága technológia volt a tárcsafék...






A jó ég tudja, hanyadik Dodge féle felni és dísztárcsa változat.
Viszont szépen van elkészítve.









Na és hogy a járókelők is tudják, ha egy ilyen dübörög el mellettük és nem lenne teljesen világos, igen! Itt egy 426-os HEMI Elephant rejtőzik.
Itt jegyezném meg, az ajtó illesztés precizitása az egész modellre jellemző.
Hibát talán nem is az illesztésekben találni, hanem a kerekek nyomtávja, mintha kicsit kisebb lenne a kelleténél.
A kedvenc nézetem. Igen is! Egy modell alja is legyen kidolgozva! Így teljes az egész!
Megint csak a fejem ingatom, a HWE sima, lelketlen alvázaira gondolva. Azért van sok látni való egy autó alján is!
Nagy geg a Charger esetében, hogy a hátsókerekekkel együtt forog a kardán tengely.


Összegzés képpen mit is lehetne mondani a modellről? Talán ezt:
A modell, a már részemről korábban megismert Autoworld minőséget hozza. Ahogy manapság mondani szokás, nagyon jó ár/érték arányú modell. Valóban, az árához képest is rendkívül szép, precízen kivitelezett modell.

Előző mondatomban kihangsúlyoznám az is szócskát. Mert merem azt állítani, hogy nem csak az árához képest, de minden tekintetben szépen sikerült modell. Olyannyira, hogy már magát az autót, az eredetit is széppé tette a szememben. A modell nem fukarkodik az ebben a méretarányban szokásos extrákkal.  Az már ugye alap, hogy minden nyílászárója működik, ráadásul az ajtók zsanérját sem illetheti panasz, hogy egy karos, vagy ilyesmi. Szépen, precízen kivitelezettek, az ajtók, finoman nyílnak, csukódnak, nem lógnak. Öröm nyitogatni őket. Pazar, a korabeli műbőr kárpitozás, remek, míves az ajtóborítással, ablaktekerővel, kilinccsel, ahogy kell, egy minőségi modellnél!


Aki arra adja fejét, hogy amerikai muscle carokat kezd el gyűjteni, számoljon a következőkkel:
A modellek nagyok, csak úgy, mint eredetijeik. Mivel nagyok és zömmel fémből vannak, nehezek is, ezek a Charger kategóriás modellek több mint egy kilót nyomnak a mérlegen. Na és persze a fa-, vagy üvegpolcokon is. Ezt kalkuláljuk be, ezekben van anyag.