2007 februárja óta, mióta az akváriumom beüzemelését a halak betelepítésével befejezettnek tekintettem, folyamatos küzdelmem volt az algákkal. Eleinte csak az egyszerűbb zöld algákkal. Bosszantóak ugyan, de a front üvegről egyszerűen letakaríthatóak. De amikor már a berendezési tárgyakon, háttéren, sőt a növényeken is megjelenik, na az már több mint bosszantó. Az igazi alga-katasztrófa az ecset, vagy szakállalga. Ez a feketés, ecset szerű csomókban megjelenő alga faj többek állítása szerint kiirthatatlan.
Nos igen, sajnos magam is megtapasztaltam ennek az algának cseppet sem áldásos jelen létét...
Persze az ilyen-olyan akvarista fórumokon ez a probléma kör állandó téma: miért van, mivel, hogyan lehet kipusztítani, stb. Én nem vállalkoznék a szakállalga élet filozófiájának boncolgatására. Próbálkoztam én is sok mindennel. Kevesebbet etetni, kevesebbet világítani, fénycső cserék, külsőszűrő gyakoribb tisztítása, a "fertőzött" növényi részek eltávolítása. Sőt nem kis pénzt költöttem a vegyi csodaszerekre is. Nem sok eredménnyel... Ezek közül a vegyszerek közül eredményt csak a Happy-Life Algin-Regular készítménnyel értem el. De ezzel is csak ideiglenesen! Előbb-utóbb visszatértek a problémák. Akár hogy is, más utat kellett keresni az alga mentességhez. Bár hol néztem utána, mindig az volt a végeredmény, hogy nem az algát kell irtani, hanem az algásodást kiváltó okokat kell megszüntetni. Aki utána olvas ennek a problémakörnek, maga is rájön, hogy az algásodás legfőbb oka az algáknak kedvező "táp dús" víz. Vagyis a halak által kibocsátott salak anyagok, vizelet (mert egyébként ők is pisilnek, sokaknak ez nem egyértelmű!), az elhullott növényi részek és az el nem fogyasztott eledel bomlása következtében képződő ammónia-nitrit-nitrát szint a fő bűnös. Szóval másra már én sem tudtam gondolni, hogy ez lehet az algaburjánzás oka. Nem mennék bele a szokásos ammónia-nitrit-nitrát körforgás taglalásába. Ezt már sokan megtették előttem és biztos okosabban is, érthetőbben, szakszerűbben írták le. Sosem volt erőségem a kémia, biológiát is utoljára általános iskolában tanultam. Biológiai, kémiai ismereteim az önszorgalomból származó érdeklődésnél megállt. Gondolkodtam, hogyan lehetne a szűrésemet jobban a biológiai szűrés, a nitrit-nitrát lebontás felé erősíteni. Ezt a lebontást mint tudjuk, "erre szakosodott" baktériumok végzik a szűrőnkben, a baktériumoknak kis helyen nagy felületre és oxigénre (mi nem vonjuk ki a zoxigént) van szükségük.
Itt közbe kell szúrnom, hogy az algásodás mellett volt egy másik gondom is. A növényeim állaga nem mindig érte el a kívánt állapotot. Zömmel echinodorus félékkel ültettem be az akváriumot. A leveleiket sűrűn eldobálták, egyre jobban látszódott rajtuk a satnyulás. Na és rajtuk az algák:
A kép 2009 szeptemberében készült, az egyik jobb időszakban. Bár ezen is látszik, hogy vannak algák a leveleken, a növények színe sem olyan "üdék".
Tervbe vettem egy jelentős átépítést, talajcserét. Ja ezt el is felejtettem. A feleségemék irodájában is karbantartok egy 200 literes akváriumot és onnan hazavittem egy növényt. Na ezzel sikerült egy maláj tornyos csiga "tenyészetet" is behurcolnom. Általában nincs gond velük, a növényeket nem bántják, a talajt át mozgatják, a felesleget feleszik a talajról. Nem is tudtam jelenlétükről, amikor egyszer éjszaka, miután valamiért felébredtem és ránéztem az akváriumra, szerintem több száz(!) fős csiga populációt fedeztem fel az üvegen és a berendezési tárgyakon. Jézusom! Ezek ennyien vannak? OK, hogy hasznosak, de ilyen mennyiségben ezek is terhelik a vizet! Magyarán érett az átépítési terv... A tervezgetés alatt találtam egy magyar 3D-s háttereket készítő céget, amelyik honlapján volt egy kis rajz és leírás egy egyszerű háttér mögötti biológiai szűrő kialakításról. Aquamorf Remélem nem orrolnak meg rám. Valahol ez is csak reklám!
Tehát hangsúlyozom a szűrő ötlete nem saját, csak a saját adottságaimhoz applikáltam.
Tehát hangsúlyozom a szűrő ötlete nem saját, csak a saját adottságaimhoz applikáltam.
Néhány adat:
Az akváriumom 80x35x40 cm-es, vagyis kb. 110 liter bruttó. A szűrést egy TetraTec EX700-as külső szűrő látja el, többféle szűrőtölteten keresztül (több féle szivacs, kerámiagyűrű és lávakő). Az új szűréshez szükségem volt egy viszonylag kis teljesítményű vízpumpára. Nekem az EHEIM 300-as (100-300 l/h max. szállítási teljesítmény) pumpára esett a választásom. A neten találtam a szűrőméretezésre való "képletet" szűrés méretezése és ez alapján lett az EHEIM 300 a választott. Arról nem is beszélve, hogy az Auchan-ban sikerült 3000 Ft körüli áron hozzá jutni. Kellett még egy TM30 (vagy 20?) kékszivacs tábla 1500 Ft ért. Munkahelyemen az egyik építőcég hulladékából "kikukáztam" egy 50 mm széles kábelcsatornát és 12 mm átmérőjű műanyagcsöbet, 450 Ft-ért vettem 4 db barna bútor szellőzőrácsot, 630 ft-ért 2db Atman 12 mm-es, 90°-os visszafolyócsövet, 740 Ft-ért 3 kg lávakövet (na ezt elmértem, dupla ennyi sem lett volna elég), addig kajtattam otthon míg megtaláltam a TESA szúnyog hálónk maradékát (évekkel ezelőtt a fene sem gondolta volna, hogy ezt a maradékot fel tudom használni valamire), vennem kellett még F.BS ragasztót. A szűrő költségvetésbe én nem számolom a háttér árát. Akinek már van az úgysem vesz, akinek nincs annak meg úgyis kell venni. Én vettem egy újat...
Hosszas tervezés, anyag begyűjtés, elméleti szimulációk után 2010. júniusában kivettem egy hét szabadságot és neki kezdtem az átalakításnak. Még a tervek készítése során elkészítettem a szűrőanyag tárolására szánt "táskát":
A képen talán látható, alul-felül a fehér csík a kábelcsatornákból készített merevítések. A felsőn az ablakok, amin keresztül szűrőtöltetet (lávakő)töltöttem be. Ami ugye alul lett méretezve, így pótolnom kellett a TetraTec-ből kihagyott biolabdákkal és szivaccsal. Végeredményben most már mindegy, csak nagy, porózus felület legyen, amin a vízpumpa "áthúzza" a vízet. A szúnyog háló alul-felül ragasztva van a kábelcsatorna merevítőkhöz, oldalt pedig egyszerűen összevarrtam műszálas cérnával. két oldaról beszorítottam egy-egy 5 cm vastag kékszivacsot.
Ez egyrészt mechanikai szűrési feladatot lát el. Lehető legkevesebb mechanikai szennyeződés jusson a táskában levő biológiai szűrőfelületre. Másrészt ez is porózus, ebbe is hadd telepedjen pár millió szűrőbaci!
Vasárnap este az összes növényt egy vödör vízbe tettem, a kisebb halakat egy 35 literes akváriumba telepítettem (persze szűrés és fűtés volt benne) a nagyobbak 4db vitorlás és 1 db anci egy 30-40 literes hűtőtáskába kerültek. Fűtéssel és a külsőszűrővel, amit egy tisztítás után ebben üzemeltettem az átépítés alatt. Ezzel 2 legyet ütöttem egy csapásra. 1. a halak vízének továbbra is volt szűrése, 2. a szűrőben levő élő baktérium kultúra is átvészelte az átépítést. Az akvárium vizéből kb. 40-50 litert műanyagkannákba helyeztem, amiben folyamatosan üzemelt egy szellőztető.
Hétfőn kezdődött az érdemi, fizikai munka. Akvárium teljes takarítása. Szigorúan vegyszer mentesen! A takarításhoz egy tiszta szivacsot és 20%-os háztartási ecetet használtam. A megfelelő, kimért helyre beragasztottam az előzőleg méretre vágott és a beragasztott 2 db szellőző ráccsal ellátott, hátteret. Száradás után vízpróba:
Persze az ember mindig tanul... Még egyszer ha valaha hátteret ragasztok be, először pár kisebb ragasztó csíkkal fixálom a hátteret és utána fogom "telibe" ragasztani. Hát ezt én nem úgy csináltam. Oldalról nézve ronda is. Majd kimódolom, hogy pofozhatnám helyre. Én minden képpen szerettem volna ha a háttér valamelyest, ha nem is 100 %-osan de két külön elszeparált részre ossza az akváriumot. Persze a rácsokat leszámítva! Nem akartam úgy járni, mint az előző hátteremnél, ahol alulról a talaj folyamatosan a háttér mögé türemkedett. Na és a növények gyökerei is. Ezen a képen látszik az akvárium frontüvegi, felső merevítése. Természetesen a hátsó merevítést az építés idejére ki kellett vágnom. Sajnos itt kompromisszumot kellett kötnöm. A már korábban említett szűrőtáska megoldással próbálom a majdani, esetleges (remélem ritka) későbbi szűrőanyag tisztítást megoldani. Ehhez persze majd ismét ki kell vágnom a hátsó merevítőt. Csak így tudom a "táskát" khúzni az üveg és a háttér közül. Persze tisztítás és a "táska" vissza helyezése után a merevítőt is vissza kell ragasztanom.
Na de remélem ez még hónapok múlva lesz esedékes. Itt azért szeretnék egy más jellegű gondolatot közbe szúrni a merevítésről. Én eléggé kísérletező alkat vagyok. Amíg csináltam ezt a "projektet" kipróbáltam a merevítők hatását. Azaz még a takarításnál teli töltöttem az akváriumot és 3-4 helyen megmértem az akvárium szélességét. Ekkor még benne volt mind két felső merevítő. A két szélső mérethez képest, 1-2 mm kihajlást mértem. Ugyan ezt a mérést elvégeztem a beragasztott háttér és kivágott hátsó merevítős állapotban is. 3-4 mm-es kihajlást mértem. Szóval nem kellett senkinek sem győzködnie, hogy vissza kell ragasztani a merevítőt! Hmmm, amit egyébként sikeresen leejtettem és dirib-darabokra tört... Mit ne mondjak, boldog voltam mint hurkapálca a vattacukorban. :-((( Szóval, elő Apu békebeli üvegvágóját, egy 5mm-es üveglapot és egy laza húzás után máris kezemben volt az új merevítő. Viszont ami rettentően utálatos, ennek az üveg darabnak a vizes kaszakővel történő csiszolása... Ez pedig mind balesetvédelmi szempontból (sorjátlanítás, az üveg élének elvétele), mind pedig az üvegnél előforduló későbbi repedések megelőzése miatt is fontos!!!
Természetesen a saját megnyugtatásom érdekében a visszaragasztott akváriumnál is elvégeztem a feltöltéssel járó mérési procedúrát. Nyugodtabban alszom, ha tudom, hogy újra 1-2 mm a kihajlás.
Tehát miután háttér beragasztva, "táska" betéve, szivaccsal jobbról-balról lezárva, sőt a levegőztető csövét és beszerkesztettem és a merevítőt is vissza ragasztottam valahogy így nézett ki a dolog:
Látható, hogy a két szélen kialakult egy-egy 10 cm-es akna.
A képen jobb oldali a két szűrőráccsal a szívóoldali:
Alulra betettem vízszintesen egy szivacsot amivel szerettem volna a külsőszűrő szívócsövét elszeparálni egy kicsit. Fogalmam sincs miért. Talán azért, hogy a külsőszűrő a felső rácson keresztül minél kevesebb darabos szennyeződés tudjon felszívni. Nem tudom, hogy logikus volt-e a döntésem, de eddig úgy néz ki, ez a kis elválasztás nem volt kárára a rendszernek. A másik (véleményem szerinti) hasznos funkciója, hogy talán az EHEIM Compact szívásának ad egy kis ellen szívást és így lassabban áramlik a víz a szűrő felületen. Emlékeztetőül, a biológiai szűrésnél nem ideális a gyors áramlás.
A bal oldalon a már behelyezett EHEIM Compact 300-as szivattyú, összeszerelve a méretre vágott 12 mm-es műanyagcsővel és az egyik 90°-os könyökkel.
A szivattyút a legkisebb áramlási sebességre állítottam.Látszik még a levegőztető zöld csöve és nem látszik, mert még nincs betéve, de ide került a 125W-os Jäger fűtő is. Tehát az akvárium látványosabb terében nem látszik semmilyen technikai berendezés.
Miután a maradék vizet is leeresztettem, ölbe kaptam az egész "installációt" és felcipeltem az emeletre. Itt természetesen a helyére került és elkezdtem a végső berendezést. Még egy utolsó fénykép mielőtt falfelé fordult volna a technika:
Néhány magyarázó szöveggel kiegészítve.
Miután most már tényleg a helyére került, újra be lett rendezve. Belekerült a JBL Aqua Basis Plus táptalajra a JBL Manado talaj. Amit bár többen állítják fölösleges kimosni én bizony kimostam. Rengeteg agyagpor szerű üledék jött le róla. Ez az átmosás azért gondolom a talaj minőségét, nem rontotta, viszont a több napig tartó ködösséget is megelőztem valamelyest. Visszakerültek a gondosan átválogatott, tisztított, megmetszett, csigátlanított növények is. Az akvárium fel lett töltve szép óvatosan vízzel. Természetesen a kannákban szellőztetett, régi akvárium víz is mint "oltás" is ment vissza az akváriumba. Visszatelepítettem a külsőszűrőt is és be is üzemeltem. Az akvárium 2 napig így, halak nélkül várta vissza régi lakóit. Nos igen, ha visszakerült a külsőszűrő, mi szürte a vitorlások vizét két napig? Semmi. Csak szellőztettem és naponta 3-4 liter vizet cseréltem rajtuk. A hétfői kezdés után, péntek este visszakerült mindenki az új otthonába:
Ez lett az eredmény. Itt még látszik a növények "sápadtsága", az erősen megritkított jellegük. A háttérben látszik 4-5 szál limnophila aquatica (vagy sessiliflora). Ezek friss vásárlású növények, csak a képen jobb hátul látható limnophila származik a régi akváriumból. Ez a kép 2010.06.27.-én készült.
Még egy kis technikai kiegészítés:
Ilyen formán lett a víz visszavezetve az akváriumba. A vastagabb cső a külsőszűrő visszatérő ága, a 90°-os könyökkel pedig az EHEIM pumpa vize lett ilyen formán visszavezetve. Ez a két cső az akvárium jobb hátsó részén van és hossz irányú, kör-körös áramlást hoz létre az edényben. Esőztetőt nem használok. A külsőszűrő vize egy lapított csövön áramlik vissza, úgy hogy a víz felszin fodrozódjon. Így segítve elő a víz jobb oxigén felvételét.
Szellőztetést csak vész esetén kapcsolnám be, vagy nyáron, erős kánikulai napokon. Egy részt az oxigén pótlására, más részt a víz hűtésének segítésére.
A következő képek több mint három hónappal az átépítés után készültek:
2010_09_04 |
Szerintem elég jól látszik a növényzeten
2010_10_22 |
az egészséges fejlődés. Jelenleg a legnagyobb problámám a növények burjánzása. A limnophilát 2-3 hetente erősen vissza kell metszeni, mert olyan ütemben nő, hogy elveszi a fényt az akváriumtól. Középen látható egy lapulevél szerű echinodorus féleség, fogalmam sincs mi a neve. Ez is a feleségemék akváriumából került hozzám, mint friss, 5-6 cm-es levelekkel rendelkező növényke. Mint látható 2 hónap alatt tetemes terjedelemre tett szert.
Sőt már 3 új növénykét is "szült".Őket jelenleg próbálom nagyobbra növelni, hogy vissza telepíthessem az irodai akváriumba ahonnan, az ős növény azóta sikeresen kipusztult...
Ismerem a mondást: "Minden cigány a saját lovát dícséri...", de nekem most nagyon tetszik az akvárium. Nagyon tetszenek a mostanság divatos növényes akváriumok is, de némelyik nekem "mesterkéltnek" hat. Nagyon szépek és tudom , rengeteg munka van mögöttük, de mégis. Valahogy olyanok nekem mint a bonsai-ok... Na és keveslem bennük a halakat! Viszont ez a rendezetlen dzsungel, nekem tetszik!
Persze meg kell említenem, hogy hibákat is követtem el. Egy, hiába a gondos, precíz tervezés, ami azért meghálálta önmagát, figyelmen kívűl hagytam, hogy a háttér előbbre kerülésével (3-4 cm-re van a hátoldali üvegtől, hogy a szivattyú biztosan kivehető legyen a karbantartáskor), a vílágás hátsó csöve, a fény egy részét bizony a háttér mögé vetíti. Ez egyébként alapvetően a gyári, műanyagtetők hibája. Alapvetően hülyeségnek tartom, hogy az etető nyílás elhelyezése miatt a csövek amúgy is hátrébb kerülnek. Mindegy, ez van. Már tervezés és beszerzés alatt van a javított akvárium világítás. Ez egy boltban látott Diversa tetőkhöz hasonlóan, csúszó armatúrás, 2x28W-os T5 fénycsövekkel lesz megépítve. Egyébként a jelenlegi tetőben is a trafós előtétet már nagyon régen kicseréltem elektronikusra. Miután megolvasztotta a zárófedelet...
A másik hiba amit elkövettem, hogy alul méreteztem a szűrőanyag (lávakő) mennyiségét. Ezért pótolnom kellett régről maradt biolabdákkal és kékszivaccsal.
Szóval ennek a szűrőnek a kialakításával szerintem jól jártam érdemes volt meg csinálni.
Tervezem a feleségemék irodájában is az akvárium ilyen jellegű átalakítását. Sőt, jelenleg egyik kollégámnak is tervezünk egy akváriumot (100x50x50cm-est) amibe én beépítenék egy ilyet. Itt persze nehezebb dolgom lesz, mivel térelválasztó jellegű lesz az akvárium. Magyarán háttér nem lesz benne. Én úgy gondolom megoldani, hogy a fal előli rövid oldalt 4-5 cm mélységben azért lefogom zárni egy 50x50 cm-es háttér darabbal és e mögé be tudok épiteni egy kisebb felületű szűrőt.
Sőt, tervbe van véve otthonra egy max. 30 literes nano-akvárium. Ebbe is szeretnék ilyet beépíteni. Itt persze nem szivattyúval, hanem levegőztetővel meghajtva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése