Ferrari 348 Spider átépítés_9.rész_A ponyvatető folytatása

Húúú, kész a szoba festés, kész a padló. Húsvét előtt pénteken már halomra dőltünk az asszonnyal, de kész a szoba. Hurrá! Most egy pár évig úgy vagyok vele, mint a kertészkedéssel, amit szintén "imádok". Magyarán a kert trágyázását vállalom, azaz: "- Szarok rá!".
Nos valahogy képletesen így vagyok a szobával is.
Aztán volt egy kis ballagás, érettségi izgalom (nem nekem!), tegnap egy kis pihentető kirándulás Zircre, Balatonfüredre. Na itt azért ettünk irtó finom halászlét és én becsaptam utána egy nagy adag túrós csuszát is. Hát Istenem! Kajából ez a kedvenc kombinációm. Persze aki igazán finom halászlevet akar enni, menjen Szegedre. Tavaly ott ettem olyan finomat, hogy azt nem lehet überelni! Valami bevásárlócentrum utáni felüljáróról kellett jobbra kanyarodni. Itt volt egy kis halastó, ennek a partján volt a vendéglő. Nr.1. a halászlevük! Nekem Michlen-díjas volt!
Nem kellett sokat győzködni páromat, hogy menjünk el hajókázni. Nekem már régóta bizserget mindenem egy "ladikázás" után. Hmmm, 22-23 évet melóztam hajókon, de ilyen élményben nem volt részem. Az "Öszöd" nevű ex kétárbócosra fizettünk be egy sétát. Kicsit fájt a szívem, még annak idején amikor MHRT tulajdonban volt büszke kétárbócos ketch volt. Azt hiszem legalábbis ez volt a hivatalos megnevezése. Most megcsonkítva, egy árbóccal keresi új gazdáinak a napi betevőt. Érdekes volt számomra. Soha nem utaztam vitorláson, csak dieseles teherhajókon (na és ritkán személyhajókon. Még a főnökeim is tudták, hogy ez majdnem büntetés kategória volt nálam...). Na szóval eszembe jutott, ha egy tolóhajón elcsendesednek a gépek, na AKKOR ZŰR VAN! Akkor futás van mindenkinek! Kinek a horgonyhoz, kinek a gépházba! Bezzeg a vitorlás! Gép állj! És ez ment tovább! Csúcs volt.
Na ennyit az élményekről, csapjunk bele a Ferrariba. Vagy ahogy az egyik Ferrari modelles blogon írták, vágjunk bele: http://ferrari18.blog.hu/2011/04/03/missa_ujra_belevag_szo_szerint

Ott hagytam abba, hogy megrajzoltam egy átlátszó fóliára a ponyvatető alaprajzát. Ezt másoltam egy kartonra, ami az öntősablon alapja lett. Aztán, biztos, ami biztos alapon még egy vörösrézlemezből is megfaragtam. Valahogy van egy olyan érzésem, hogy fogok én még ilyen Ferrari(kat) átalakítani. Jó ha tartós anyagból vannak a sablonok...
Az ezután következő műveletekről nem készítettem képeket. Bocsánat.
A kartonra rajzolt alapba be raktam két M2-es csavart. Ezzel szándékoztam rögzíteni a ponyvatetőt, a kocsihoz. Ez mint később kiderült, zsákutca lett. Más megoldást agyaltam ki a rögzítésre, de erről később...
A kartonalapra körbe ragasztottam egy kb. 5-6 mm-es peremet, majd kiöntöttem Uverapid keverékkel és egy napot hagytam kötni. Addig volt időm a neten szétnézni még jobb képekért, amelyek az adott alkatrészt ábrázolják. Ez alapján gondoltam megfaragni az összecsukott ponyvát.
Persze közben tervezgettem a következő lépéseket is. Milyen szín kombinációjú autót szeretnék "alkotni", milyen festékek kellenek, stb.-stb.

Kutatásomat siker koronázta. Egy amerikai honlapon találtam egy eladó 348 Spidert. Nagyon szuper részlet fotókat tudtam letölteni innen. A kocsi színkombinációjára is segítséget adott. Ezt a változatot fogom elkészíteni: http://www.iagmotors.com/carpages/1994-Ferrari-348-Spider-For-Sale.htm
Persze nem teljesen ezt az USA verziót. Az enyémen nem lesznek rajta, azok az ocsmány oldalfények és a biztonságiöv sem, az amerikás seggfejeknek készült félautomata, belülről kifelé tartó lesz. Az enyém hagyományos, európai változat lesz! Metrikus műszerekkel! Na már ha valaki le tudja olvasni...
Miután jól "átkötött" a műgyanta magja a későbbi ponyvatetőnek elkezdődött a reszelgetés, alakítgatás, csiszolgatás. Most jelzem, nem kis meló! Rajzol, reszel, csiszol, felpróbál, csiszol, próbál, csiszol, próbál, káromkodik, helyrehoz, csiszol, csiszol, próbál, szentségel (a jó k..va anyját, nem kitört a rögzítőcsavar!), képet néz csiszol, illeszt, csiszol, próbál. Na szóval kb. ez ment 2-3 napig. De volt olyan is, hogy két napig rá sem bírtam nézni erre a szarra...

Annyira szerettem volna, ha valami hasonlóra sikerül.
Hát majd meglátjuk.
Nagyon nem keserít el, ha nem pont ilyen lesz...
Ahány képet néztem, mindegyiken valahogy máshogy nézett ki. Gondolom függ attól is, hogy sikerül a vásznat összehajtani a mechanikának és a tulajnak is mennyi türelme van ennek a takarónak a felhelyezésére.
Na mindegy. Ha egyszer lesz egy ilyen kocsim, majd megírom, hogy milyen érzés a ponyvatetőt hajtogatni. Mondjuk egy kiadós zápor kezdetén...

Lényeg, a lényeg! Valahogy ilyenre sikerült az általam "megszobort" alkatrész:

 Felül nézetből valahogy így néz ki. A vonalak az általam gondolt síkok körvonalai. A reszelgetésnél ezek adtak segítséget. A pontok, a műgyantában levő zárványok.
Ezt sajnos, majd gittelni kell.

Alul nézetből, talán látszik, hogy egy mélyedést martam az anyagba. Ide kell majd a hátsófutómű-utastér teknő kombinált alkatrésznek belefeküdnie.
Persze azon is kellett igazítani.
Na és látszik a beöntött, kiszakadt csavarok helye is. Ez mondjuk jó támpont a rögzítéshez.

Halványan látható a két csavar rögzítő furata is. Az egyik pont egy segéd vonalban van, a másika háromszög csúcsa közelében.
Mentségemre legyen mondva, magán a kasznin sem szimmetrikusra fúrtam a furatokat.

Talán látszik, hogy a furat több mint 2 mm átmérőjű, sőt még ovális is. Na ja, kezdtem fúrni a lágyabb Diamant-ot és utána kapott bele a fúró az aluminium lemezbe. Tulajdonképpen nem is baj, hogy nagyobb lett a furat. A ponyva végső rögzítésénél lesz 1-1,5 mm állítási lehetőség.

Miután az alak "ki lett nagyolva", rögzítetem a ponyvát a kocsihoz. Persze a karosszérián ehhez több tájoló vonalat is rajzoltam. Ez majd a későbbi fotókon látszani fog. 4-6 tájoló vonalat rajzoltam fel, a pontos rögzítéshez.

Persze, mint már említettem, ezzel a csiszolgatással párhuzamosan, a karosszéria alatti műanyag alkatrész is kezelésbe kellett venni. A képen jelzett helyeken, ki kellett vágni egy darabot a műanyagból. A karosszériának kell itt a hely. Ide fekszik be az általam kiöntött rész. Ha ezt nem vágom ki, nem tudom a karosszériát összecsavarozni az alvázzal.

Itt is látszik, hogy mekkora részt kell eltávolítani az alkatrészből.
Van egy hátránya ennek a dolognak. A biztonsági öv rögzítés mellett látszik, hogy nem sok anyag marad, ami a szerkezetnek merevséget adna. Mint már korábban jeleztem, ez a modell, ettől kezdve, nem a 3 évesek kezébe való játék lesz. Erre már nem nagyon lehet ránehezedni...
Kicsit olyan ez az átalakítás, mint az igazi kabrióknál. Ott is drasztikusan változik a karosszéria merevsége. Ezért van ugye, hogy a kabriók, akár mennyire is tetőhiányosak, a súlyuk mégis több mint tetős rokonaiké. A kaszni alatt vassal kell pótolni a hiányzó merevséget.

Itt talán jobban látszik a kivágás jelentősége. Számomra az is látszik, hogy eddig szebben sikerült dolgoznom, mint tizen valahányéve...

 Ugyan az a másik oldalon.

A sárga nyilakkal jelzett részen a műanyagból kb. 1 mm-t le kell csiszolni, hogy szépen felfeküdjün a ponyva tető és az összecsavarozás után se feszítse fölöslegesen az alaktrészeket.
Persze a felfekvést segíti az alulnézeti képen is látható bemarás. A még kiálló rész szépen befekszik a mélyedésbe.
A kép még érdekes abból a szempontból is, hogy a fejtámla kicsit magasabban kell, hogy legyen mint az összecsukott tető. OK, ez most ferde, de majd egyenes lesz. Ennek a Bburago cégnek nem túl "stabil" a műanyagja. Gondolom a modell már tőbb mint tíz éves és bizony, a műanyag alaktrészei, olyan mintha "kiszáradtak" volna. Rettentő ridegek, nagyon könnyen törnek. Eddig ezen a modellen eltörtem egy Hátsó kereket (javítva), a bal ülés háttámláját, és miután kiesett a kezemből, a jobb ülés fejtámlája is letört.
 :-(
Bosszantó, de javítható. Nem szándékoztam "nagyot durrantani" (nem "úgy" gondoltam), valaki küldött nekem egy linket: http://www.forocoches.com/foro/showthread.php?t=828295
Valami spanyol ürge is neki állt vagdalni a Ferrari-ját. Ő szét vágta és bebőrözte az üléseket. Hmmm... Lehet, hogy én is erre a "sorsa" jutok? Csak tudnám, honnan lehetne hajszálvékony bőrt szerezni...

Felszerelve így néz ki oldalnézetben.
Nem lehetetlen, hogy még csökkentem a magasságát.

Na, azért kezd már alakulni a "verda".
Szerintem nem fog annyira "szarul" kinézni.

Itt látható, halványan a felrajzolt néhány tájoló vonal. Ezek folytatása, persze a ponyvatetőn is rajta volt. Csak ezeket már lecsiszoltam. De tulajdonképpen a végső rögzítésnél, már az ajtók hátsó vonala volt a bázis.
Hála az ovális furatoknak, van lehetőség kis mértékű "finom hangolásra".

Én ezt a stádiumot 90%-osnak veszem.
A zárványokat kigittelem, még egy kis alak igazítás és állok neki az alapozó festésnek.
Ismertem egy festék boltot Újpesten, ahol reményeim szerint, sikerült a bézs színhez hasonlót találni. Ez lesz a végső színe a ponyvatakarónak, a műszerfal és a belsőtér egyes részeinek. Nagyon sok segítséget kaptam ebben a boltban. Még eredeti Ferrari színkód alapján kikeverték a kaszni szinét is.
Bár, lehet, hogy mellé fogtam és rossz fényviszonyoknál néztem a kódtáblázatot. Én Ferrari 516 C "Blu Scuro Mica Met"-nek néztem. A honlapon viszont az általam kinézett autó 504 "Blu Sera" színű. Hmm, most már mindegy. Akkor is eredeti Ferrari színű lesz. Kicsit zavaros ez nekem. Az 516C a bolti katalógus szerint egyértelműen 1988-1994 között szerepelt a szín listán. A "Blu Sera" pedig csak 1983-ig volt használatban. 1983-ban meg ugye még nem volt 348-as Ferrari. Pláne nem Spider, amit 1992-93-ban kezdtek gyártani...

A spanyol srác átalakítása (a már említett linkben érdemes megnézni) arra inspirált engem is, hogy kis huncutságokat megalkossak én is.

Nos, én is kivágtam a jobb alsó részen levő légcsatornát. Bár nem szándékozom semmilyen feljavító kittet használni, ezt a részt berácsozom én is! Munkahelyemen találtam egy rossz, használhatatlan füstérzékelő fejet. Ebben van egy finom rácsozatú fémháló. Ez lesz ennek a résznek a "lombfogója".

Ha marad a rácsból, akkor a motorház tető belső fele is kap ebből, mint a képen is látható.












Na, most már nem sokára elkezdem a festés előkészítését és majd a festést is. Már csak szabadidő kérdése és kész az én Ferrarim!