Ha egyszer rá kap az ember a dolgok ízére! Mint már említettem, régebben csináltam pár Bburago Ferrari 348 TB átalakítást. Most nem régiben újra neki fogtam egy darabnak. Miközben a 348-as Spiderhez kerestem képeket, ezt találtam:
Bevallom ez, na és az a tudat, hogy egy ilyen 456 GT-m van, mondjuk úgy "fölöslegben". Fölöslegben, mert annak idején, amikor megjelent a piacon a Bburago 456 GT, természetes, hogy az elsők közt vettem egyet. Egy gyönyörű szép kéket. Akkoriban úgy gondoltam, ha Ferrari, akkor pirosnak kell lennie. Ezért nem sokára, miután a kék változat után pár hónappal megjelent a vörös változat is, megvettem ezt is. Nem írom, hogy "rosso corsa". Bburago esetében ez valami narancssárgás vörös szín, de semmiképp nem "rosso corsa". Szóval beszerzésre került egy piros változat is. Viszont, utána olvastam a típus történetének és kiderült, hogy '91-ben, vagy '92-ben a metál kék színű változat debütált a párizsi autó szalonon. Így már inkább megbékéltem a kék színnel. Más részt be kell valljam, ebben a piros színben nem is néz ki olyan jól a modell...
A fene sem emlékszik már rá, hogy így vettem, vagy a pakolgatások miatt, de a tetőn volt egy kis festék sérülése a modellnek:
Sajnos mint a lenti kép is mutatja a világ elsőség nem az enyém...
"-Válámi ván! Deeee, nem áz igáziii!"
Ezek tudatában akkor mondhatom: Meg van a motiváció!
Ennél a modellnél is, csak úgy mint a 348 TB-nél, természetesen a szétszereléssel kezdődik a procedúra, ha nem gond ezt nem részletezném. Bármilyen Märklin fém építőn, vagy LEGO-n felnőtt férfi embernek ez kb. 5-10 perces munka. Persze, ha nem jön közbe valami. Mint nekem. Annak idején a jobb első index mindig kiesett. Ezt én akkurátusan beragasztottam. Ki a fene gondolta, hogy egyszer atomjaira bontom az autót. Egyszer valakinek javasoltam, hogy ha a műanyag alkatrészek nehezen pattinthatóak szét, melegvízzel melegítse át az alkatrészeket. Gondoltam, a ragasztó meglágyítására is jó lesz ez a módszer. Jelzem, tökéletes! Csak, ha valaki ilyesmit csinál, előtte dugja be a mosdó lefolyóját. Én nem dugtam. Szóval az index faszán kijött és egy laza csuka fejessel tűnt el a lefolyóban. Hiába a gyorsaságom, hiába a lefolyó gyors szétszerelése, a Ferrari indexe Nemo nyomában megindult világ körüli útjára. Szép kis babra meló lesz ennek a kireszelgetése egy plexi darabból... A következőkben, csak úgy mint a 348-asnál egy befogó konzol készült.
Természetesen itt is bejelöltem a vágási kontúrokat, mint egy jó plasztikai sebész a faragásra váró női melleken.
Ennek a modellnek a vágásánál sokkal egyszerűbb a dolgunk. Itt nem lóg a semmiben a csomagtartó fedél rögzítése. Persze a vágás után azért találtam gyenge pontot. Az első szélvédőkeret, nagyon "filigrán". Őszintén, amíg a szélvédő keretet reszeltem formára, igen csak rágtam a szám szélét.
Szóval, mint látható közel sem olyan bonyolult ennek a modellnek a megskalpolása:
Ennél sem maradhat el a formára igazítás, reszelgetés:
Az utastér hátsó részének megadjuk a szép íves formáját. Ez a megjelenő fényes ív jó lenne ha festés után is maradna. Az eredetin ezen a tájékon egy krómozott, fényes elem van. Sokkal egyszerűbb lenne a dolgom, ha itt lenne a modellen is. De sajnos az eredeti képet nézve nem így van...A fekete nyíllal jeleztem, hogy bizony itt még van egy kis fényezett karosszéria elem.
A szélvédő keret alakra igazítása után erre az eredményre jutottam. Az eredetiről készült képeket megnézzük, ezen a részen egy fényes krómozott rész, rátét van. Én ezt majd, a fényezés után, a festék visszacsiszolásával, a felület fényesre polírozásával szándékozom elérni.
Ez a terv. Hogy mi lesz belőle???
Ismét mondom, a keret készre alakításánál nagyon figyelni kell. Minden egyes "reszelő harapásnál", nyeklett-nyaklott az egész. A keret tövében, a karosszériánál, nagyon vékony a csatlakozási felület.
Hogy az állandó hajladozástól nehogy eltörjön a keret, reszelés, csiszolás közben folyamatosan ellen tartottam az ujjammal.
Lehet, hogy szerénytelenség, de nekem tetszik. Nem is bírtam megállni, kicsit össze állítottam a kasztnit az utastérrel.
Persze az utastérrel való összeállítás nem pusztán öncélúság. A coupe változat "kalaptartóját" erősen meg kellett nyírbálni.Gyakorlatilag csak a hátsó ülések fejtámlái körüli fekete (most már fekete, miután selyem fényű feketével át fújtam) párnázat maradt meg. A fejtámlák hátsó síkjától azért még hagytam egy 3-4 milliméteres peremet. Úgy tervezem, hogy a ponyvatető alapja valami fém lemez lesz. Na ennek a lemeznek, az ülések felől erre a peremre kell majd felülnie. Hátul a filc tollal bejelölt rész lesz a határvonal. Kb. ott ahol a világos rész széle is van.
Kemény papírból csináltam egy sablont. Ez nekem is segítség lesz a fém alap kivágásához. De a képen is szépen tudom jelezni, hogy kb. milyen eredményt várok.
Persze a fém lemez alapot majd "fel kell hizlalni" műgyanta segítségével. A 348-as ponyvájánál tapasztaltam, hogy a műgyanta, nem igazán akarja követni a kocsi far ívét. Ezért gondoltam arra, hogy fém lemezből csinálom az alapot. Ez lesz annyira merev, hogy a műgyanta, a zsugorodása közben ne egyenesítse ki.
Bizony! Ennek az autónak púpos a segge!
Ezt bizony be kell nyelnem. Ezt csak akkora melóval lehetne helyre hozni, hogy szerintem nem érné meg. És az eredmény sem lenne tökéletes. Szerintem. Persze, ha valami jó technológia lenne, ennek a fémnek a forrasztására, akkor ellapítanám. De sajnos nem találtam jó megoldást a forrasztásra.
A képre kattintva ki lehet nagyítani. Akkor sokkal jobban látható, az általam bejelölt szögek, azok különbsége.
Nos igen, amíg rajta volt a tető, ez nem volt annyira feltűnő. Bár megmondom őszintén, amikor tervezgettem a tető vágást, valahogy már akkor feltűnt ennek az oldalsó résznek a magasabb volta...
Hát mindegy. Ez így marad. Ezt a hibát én a Bburago-nak tudom be.
Azt hiszem ezen a képen is látható, hogy laposabb a fara az autónak.
Addig is amíg nem szedem össze a bátorságom a hátsó rész elkészítéséhez, neki láttam az utastér csicsázásának. A bőr alkatrészeket átfújtam a szokásos beige színnel. A teknő alja matt fekete festést kapott.
Mivel a 348-asnál sikerrel alkalmaztam a bársonyozós technikát, gondoltam itt is alkalmaznom kell a technikát. Főleg, hogy tető nélkül hangsúlyosabb lesz az utastér.
Hamár homár, akkor a csomagtartót is be kellett "padlószőnyegeznem".
Hmmm, egyre jobban megy a munka művelet.
Most már menthetetlen a többi modellem. Tuti, hogy a többi is be lesz "kárpitozva".
Az ajtók alja sem maradhat ki a "szórásból".
Hogy az a jó franc egye meg.
Miért volt akkora bazi nagy divat a '90 évek második felében ez az alu-dekor mánia.
Elő a leghegyesebb ecsetem, fejemre a nagyító szemüveg, valahogy megpróbálom uralni a lélegzet vételem, a kéz remegésem és megpróbálom szépen kipingálni a légrácsokat...
Hát valahogy sikerült.Nem mondom, hogy nem kell egy-két helyen belejavítani, de elsőre nem rossz!
Addig is amíg nem szedem össze a bátorságom a hátsó rész elkészítéséhez, neki láttam az utastér csicsázásának. A bőr alkatrészeket átfújtam a szokásos beige színnel. A teknő alja matt fekete festést kapott.
Mivel a 348-asnál sikerrel alkalmaztam a bársonyozós technikát, gondoltam itt is alkalmaznom kell a technikát. Főleg, hogy tető nélkül hangsúlyosabb lesz az utastér.
Hamár homár, akkor a csomagtartót is be kellett "padlószőnyegeznem".
Hmmm, egyre jobban megy a munka művelet.
Most már menthetetlen a többi modellem. Tuti, hogy a többi is be lesz "kárpitozva".
Az ajtók alja sem maradhat ki a "szórásból".
Az eredeti képeken látszik, hogy nem a saját kútfejemből vettem a plüssözés gondolatát.
Itt vettem észre, hogy a műszerfal légrácsai is valami alumínium dekort kaptak.Hogy az a jó franc egye meg.
Miért volt akkora bazi nagy divat a '90 évek második felében ez az alu-dekor mánia.
Elő a leghegyesebb ecsetem, fejemre a nagyító szemüveg, valahogy megpróbálom uralni a lélegzet vételem, a kéz remegésem és megpróbálom szépen kipingálni a légrácsokat...
Hát valahogy sikerült.Nem mondom, hogy nem kell egy-két helyen belejavítani, de elsőre nem rossz!
Most egy kis pihenő következik. Ki kell öntenem az első ülések háttámláinak üregét. Egy nyitott autóban ugye üvöltene a Bburago féle egyszerűsítés. Aztán ezeket az üléseket is "be kell bőrözni", azaz a kedvenc beige festékemmel festeni.
Utána jön a hátsó, ponyvatető rész elkészítése. Na és a festés! A kedvencem!
De még mindig tanácstalan vagyok a szín tekintetében.
Az autóból eredetileg 2 darab készült. Legalább is az általam begyűjtött adatok szerint. Egy metál kék, a brunei szultánnak és egy "rosso corsa". Ez állítólag Mike Tyson tulajdonába került. Nem igazán szeretném, ha a Hot Wheels Elite mintájára létre hoznék egy Celebrities sorozatot. Egyik tulajdonosnak sem vagyok a "fan"-ja. Sőt! De az autók tetszenek. Szívesebben csinálnék zöldet, vagy feketét. Csak valahogy akkor az nem az igazi utánzata lenne. Tanácstalan vagyok. Esetleg ha valaki segítene!