2011. április 5., kedd

Ferrari 348 Spider átépítés_5.rész_ Így kell megskalpolni egy Ferrarit.

Talán van aki még emlékszik, a '70-es évek végén ment a TV-ben a "Tavasz 17 pillanata" című szovjet opus (vagyis filmsorozat). Ebben a cucialista James Bond féleségben a narrátor, amolyan  naplószerűen kötötte össze az egyes jeleneteket. Például: "Stirlitz tudta hogy.... (hibát követett el, amikor zdrasztvulyte-vel köszönt a Reichstagban)" vagy "Herr Graf Hermann Radberger. Ismert nemzeti-szocialista, hadi-sörfőző. Kiváló teniszjátékos, feltétlen híve a pártnak, elítélhető kapcsolatai nincsenek...
Gondoltam én is ilyen hivatalosan kezdem ezt a mai bejegyzést:
18.10 - Vacsora után homlokon csókoltam feleségem és közöltem, hogy egy kicsit lemegyek farigcsálni a Ferrarit.
18.15 - Előbb elmosogattam, reggelre bekészítettem a feleségemnek a kávét, a kávéfőzőbe.
18.20 - Végre lent vagyok a műhelyben.
18.30 - A lakásból leszűrődik az RTL Klub híradó szignálja, valamint Szellő István és Erős Antónia hangjai.
18.33 - Mind ez teljesen mellékes, mert kezemben felsikít a kis flex és beleharap a satuba fogott Ferrari tetejébe. Az offenzíva elkezdődött! Visszavonhatatlanul! Nincs hátrálás, innen már csak előre lehet menni!
18.37 - A Ferrari teteje a satupad alá hullik. Kész. Na és? Itt a tavasz, legalább szellős lett.

Na itt fejezem be ezt a Stirlitzes hülyeséget.
Szóval nem bírtam magammal, elkezdtem.
Ugye mint emlékszünk a kiindulási alap ez volt:




Vagy méginkább ez:












Aki olvasott gyerekkorában Karl May regényeket, mint például a Winnetou sorozat, Az Ezüs-tó kincse, esetleg az Olajkirály-t, az tudja, hogy mit jelent a skalpolás. Ezen regények egyik főhőse, Sam Hawkins is egy ilyen, korabeli "szépészeti műtét" során vesztette el hajkoronáját. Na kérem szépen, Harry Potter és egyéb Álommanós könyveken felnőtteknek mondom, a skalpolás menete a következő: Hajba belemarkolás, homlok vonalban késsel egy vágás körben és a fejtetőről a hajas bőr letépése. Ez így elég borzasztóan hangzik, de ezt csak az indiánok alkalmazták. Hát így szocializálódtunk mi középkorúak. De még mindig jobb, mint Pernilla Stalfelt - Kaki könyv című szellemi terméke, mint esti olvasmány... Esküszöm tényleg van ilyen könyv. Valaki elküldte .pdf formátumban. Elolvastam, zseniális iromány. Tényleg mi lesz a jövő nemzedékkel, ha könyvből kell megtanulniuk, adott esetben, szarni?
Na nem vagyok én diesel-motor, abba hagyom a dohogást.
Tehát a Ferrari meg lett skalpolva. Elég jól tűrte, szinte hangtalanul. Íme az eredmény:



Persze a vágásnál jócskán rá hagytam. Azért egy 25 cm-es munkadarab esetén nem annyira precíz szerszám a flex. De se baj! Van jó befogó konzolunk, van satunk és van egy igen szuper, békebeli tűreszelő készletünk:


Szeretem ezt a kis készletet. Lehet, hogy hülyén hangzik, de így van... 1987-ben, leszerelésem utáni első utamon vettem. Na hol? Igen! A Szovjetunióban! Röhej, de a napi 6-7 rubeles napidíjamat nem tudtam semmi értelmesre elkölteni ebben a Reni nevezetű kikötővárosban. Na jó az esténkénti kultúrális programokat leszámítva. Értsd: enyhe ittasság megszerzése a helyi tengerész-klubban, miután meg volt a "bátorság", a helyi komszomolista lányokkal kezdeményeztünk sport programot. Magyarul ezt simán kurvázásnak hívják... (Na ha ezt a blogot olvassa a feleségem... -Kis Szívem, akkor még nem ismertelek és csak 21 éves voltam :-) )
Ezeken kívül egy-két jó szerszámot mégis be tudtam szerezni náluk. Pl. ezt is. amilyen kis gagyinak néz ki, olyan strapabíró. Faterom sorra tördelte el a saját készletének darabjai. Pedig még gyémántos is volt neki. Ez a kis "szar" meg csak harapja az anyagot. Nos, ezért szeretem.
Ebben a Ferrari projektben is hű társam. És neki sem ez az első Ferrarija!


Tehát kezdődik a reszelgetés. De csak nagyon óvatosan. Mint említettem már párszor, a zsanér felöli oldal nagyon a Jó Isten kezében van.
Ez a következő képeken jól látható:

Ez a mai nap eredménye. Tető nincs, csiszolás megkezdve.

Jelzem, nem látszik, de még közel sincs a formára igazítás befejezve. A szélvédő felső részéhez még hozzá sem nyúltam. Csak lesorjáztam, hogy ne szabdalja szét a kezem, ha rosszul nyúlnék hozzá.
Inkább a hátsórészre helyeztem inkább a hangsúlyt. Hmmm, a feleségem is ezt szokta mondani... Hát ez van. De én a Ferrarit is inkább nőnek tekintem. Van elől domborulat rajta, van dereka, van formás csípője és még formásabb feneke!
Ergo, símogatni kell!
OK, ezt most előbb reszelővel.
Na komolyra a szót! Egyenlőre csak a sárvédők szélénél és a farán levő "kacsafaroknál" (spoiler) levő tető maradványokat reszeltem le.
Azért látszik, hogy a belső rész kb. 1,5-2 mm és ez tartja az egész motorháztetőt! Addig, amíg nem lesz ez a "V" alakú nyílás kiöntve a DIAMANT-tal, addig egy tapodtat sem reszelünk belőle! Isten kísértés lenne.
Na és megint nem győzöm emlegetni a befogó konzol jelentőségét! Gyakorlatilag, így tető nélkül csak ez ad a karosszériának némi kis merevséget. Ha nem lenne, az első reszelő húzásnál csavarodna az egész...
Reszelgetésnél csak óvatosan! Ha belekap az anyagban akkor később csak gittel tudjuk pótolni. Fogalmam sincs, hogy ehhez az anyaghoz mennyire tapad az idők folyamán majd a gitt. A proto-n nagyon kevésre volt szükség, azon nincs lepattogzódás. A festés kicsit megviselt rajta, de azt kb. 3-4 költözködésnek tudom be. Ja és volt amikor nem is én csomagoltam be! Ideg bajt is kaptam kis híjján!
Reszelésnél alkalmaztam azt a módszert amit a repülőmodellek csiszolásánál tanultam. Ott ugye a balsafa rettentően puha, a csiszolóvászon pillanatok alatt kikapja a nem kívánt mennyiséget is. Jó, persze tömítő anyaggal lehet ezt pótolni. De mondjuk ha szárnynál csináljuk ezt, akkor pár gramm súlykülönbséget is okozhat. Ez egy szimmetrikus szárny-profilú műrepülőnél nem ad jó eredményt. Az egyik irányba gyorsabban fog orsózni, vagy folyamatosan trimmelni kell repülés közben. Vagy kisúlyozni a másik szárnyat. De ezt nem szereti senki rep.modellező. Plusz súlyt akaszgatni a gépre... Nem jó Ómen.
Ezért a csiszolás határához cellux-szal, vagy ragasztószalaggal papírt ragasztunk és úgy csiszolunk. Ha nagyon kopik a ragasztószalag-papír, akkor csere és mehet tovább a "koptatás".
Na ezt a módszert alkalmaztam itt is. Szigetelőszalag csík a sárvédő ívére és mehetett a formára reszelés.
Hmmm, mostanában annyit reszelgetek, hogy jöhet hozzám korrepetálásra a Stohl Buci. Úgy hallom olyan helyre megy nem sokára, ahol jó szolgálatot tehet egy reszelő.




Azt hiszem itt látható a legjobban, ez a "levegőben lógása" a motorháztetőnek.

A két "V" alakú nyílást, kivágást kell majd "bezsaluzni" és kiönteni a fémragasztó pasztával. Nem lesz egy egyszerű akció!
De úgy vagyok vele, ha el tudtak menni a Holdra, akkor ez sem lehet annyira nehéz. :-)
Most egy kicsit megint szünetelni fog a munka. Kromofágot kell vennem. Az összes festéket lemaratom. Belülről is! Sőt, ott még fel is kell durvára csiszolni a felületet, hogy a DIAMANT jobban tudjon tapadni. Az sem lehetetlen, hogy a leesett tető darabbal elkezdek kísérletezni. Van-e valamilyen jó technológia a forrasztására? Ha igen, akkor abból fogom a belső merevítését megcsinálni. Ha nem megy akkor marad a régi technológia. Tulajdonképpen, ha rajta van az alváz, akkor azért elég merev az egész modell.


Na most így a végén egy kis statisztika, bár még nem vagyunk a végén!
Tehát a költégek:
1 db Bburago Ferrari 348 TB (a'la Vatera)      -  5700 Ft  (4400 Ft kemény licit csata után + posta)
2x25 ml DIAMANT fémragasztó                    -  2500 Ft
1 klt. Uverapid ragasztó                                  -  1100 Ft
1 pár gumikesztyű, kell majd a Kromofághoz   -    600 Ft (A 'zasszony vette nekem. Szép zö'd és XL-es)
1 tubus fekete velurpor                                    -    450 Ft
1 tubus bézs velurpor                                      -     450 Ft
1 doboz színtelen lakk a velurozáshoz              -     550 Ft
Összesen:                                                       - 11350 Ft

Hmmm, Te jó ég! Mire a végére érek, majdnem egy Kyosho árával vetekszik! Lehet, hogy érdemesebb lenne kivárni az Elite 348-asát? Hátha lesz belőle egy pofás Spider is?  De akkor hol van alkotás öröme?
Persze azért bízom abban is, hogy a ragasztóból nem kell az egészet elhasználni egy autóra...

A munkaórák:
1 óra a modell teljes szétszerelésére
1 óra méregetés, jelölés, agyalás, tervezgetés
1 óra net böngészés, képek letöltögetése
2 óra após kacatjai között laposvas keresés és a befogókonzol elkészítés
2 óra a hátsó motortető rács fölösleges bord kivágása és a motortető gerendázat elvékonyítása
1 óra a tető levágása és 60%-ban alakra reszelés

Mind eközben megettem kb. 4 csík narancsos étcsokit (70% kakaó tartalom, J.D. Gross gyártmány, forgalmazó Auchan, viszont ennek ellenére k..vára finom). Ja és bevedeltem 1,5-2 liter cukormentes Slice Colát. Sört csak a végén, ha sikerül a projekt. Már a hűtőben van egy üveg Heineken! Na ennyit az egészséges életmódról. Viszont nem cigizem és az orromon keresztül is maximum Otrivint szívok fel, ha eldugul...
Móka Miki szavaival élve: "Véget ért a móka mára, zárul Miki mókatára! De ha tetszett visszavárlak, Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata , Klára, és valahány név a naptárbam, Eljövök még hozzátok, Viszont látásra pajtások!"
Amúgy engem Lacinak hívnak...

Nincsenek megjegyzések: