2011. június 4., szombat

Ferrari 348 Spider átépítés_13.rész_Végszerelés

Lassan-lassan összeáll a "járgány".
Még egy kicsit szenvedtem a műszerfallal. A már említett spanyol átépítő mintájára kipróbáltam én is a műszerfal "életszerűbbé" tételét. Ehhez előbb a műszerfal alapról le kellett a matricát választani, szép
óvatosan. Ez egy átlátszó fólia lapon várta, hogy sorra kerüljön.

A műszerfal , műszerek kontúrjait át kopíroztam egy DVD védő biz-baszára. Nem tudok jobb szót rá. Bocs. A 10-es csomagban vásárolható, írható DVD-k csomagolásában szokott ez a legfelső, védő korong lenni.
Nem egy egyszerű dolog kivágni a "várt" formát.
Állati rideg, törékeny anyag. Itt is, mint látható 2 példányban rajzoltam elő. Nem látszik a képen, de a korong túl felén van egy berepedt, próbálkozásom.
Persze a rohadék mikor reped el? Naná, hogy akkor amikor már kireszelgetem a műszerek furatait, kezdem körbevágni a külső kontúrokat.

Már régóta gyűjtögetem ezeket a korongokat. Van egy rádiótávirányítású hajó modellem. Jacques-Yves Cousteau "Calypso"-ja. Ennek a hajónak a kabinablakira és a köralakú testablakok beüvegezésére szántam. Most, hogy kínlódtam a Ferrari műszerfalával, kicsit átgondolom ezt a beüvegezést... 6-7 mm átmérőjű korongokat fogalmam sincs, hogyan fogom kivágni ebből a rideg anyagból?
Amúgy ímádom ezt a hajót. Álmaim ne továbbja.
Ha nyerek a lottón, meg fogom építeni-építettni 1:1-ben és nyugdíjas éveimben ennek a helikopter fedélzetéről fogom nézni az Égei-tengeren a naplementét. Közben finom kardhal-steaket rágcsálok és finom sörrel öblítem le. Ha elszaródik az idő, akkor áthajózok az Atlantin és ugyan ezt fogom csinálni a Karib-tengeren. Bár mostani "hatalmasaink" tevékenységét nézve, az én nyugdíjazásomnak annyi az esélye, mint Sztálin-Hitler-Pol Pot trió poszthumusz Béke-Nobel díj átadására. Pedig nem is vagyok rendvédelmis...

Nos, nem mondom, hogy a végeredmény maximálisan kielégített volna, már mint műszerfal ügyben. Majdnem minden frankón sikerült. Csak a Bburago matrica nem annyira toleráns a Tamiya Clear lakk-kal. Mit szépítsem a dolgot, a fordulatszámmérő kicsit elmosódott. Hiába, az ember mindig tanul valamit.

Nem bírtam magammal, elkezdtem a "gépet" összeszerelni:

Valahogy kimaradt a fényképezésből, de a motor is kezelésbe került. Fogalmam sincs Bburago-ék miért gondolták úgy, hogy egy alu-öntvény motort lekrómozzanak? Persze a műszerfal, kormányoszlop, indexkar együttest is szépen lekrómozták. Akár hány eredeti fotót néztem, krómnak még nyomát sem láttam.
Na szóval, a motor-sebváltó egység kapott egy aluminium festék "átködölést". Remélem látszik a képeken, de az eredetin mindenképpen, hogy valahogy életszerűbb lett. A szelepdeklik is megkapták a szokásos matt vörös festésüket. A domború Ferrari feliratokat is megpróbáltam egy kis króm festékkel kiemelni. Sok értelme volt, alig látszik. Szintén nincs fotó róla, de a generátor, klímakompresszor egység is kapott egy arany-bronz festést. Ezzel próbáltam az eredeti kadmiumozott, eloxált felületet imitálni.

Na és mint a képeken látszik összeszereltem, összepattintgattam az alváz egységet. Talán itt még jobban érzékelhető az utastér lábrészének "flockolása", bársonyozása. Hmmm, annyira megtettszett ez a technológia, hogy valószínűleg az összes modellemen megcsinálom. Na persze csak akkor, ha az eredeti is szőnyeges...

És elérkezett a végső pillanat! Az alváz egyesült a karosszériával!


Nincsenek megjegyzések: